Adatok a barátosi református templom múltjára vonatkozóan

 

Arra a kérdésre, hogy mikor épült a mai, vagy az első templom Barátoson, pontos választ adni elég nehéz feladat. Ennek ellenére sok adat, sőt vélemény áll rendelkezésünkre a templom múltját illetően.

Első helyen kell megemlítenünk azt a véleményt, mely szerint az első templomot Barátoson valószínűleg nem is reformátusok építették, hanem azt a reformáció kapcsán a római katolikusoktól vették át. Ezt a véleményt juttatja kifejezésre Szász Imre, egykori barátosi segédlelkész A Barátosi Református Egyház Története című 1935-ben összeállított második lelkészképesítői dolgozatában.

A községben létező köztulajdonról 1939-ben összeállított leltár szerint a jelenlegi templom 1626-ban épült. Ez a Nagyfejedelem, Bethlen Gábor kora (1613-1629), amikor Erdélyben minden virágzásnak indul. Ezen adat szerint a templom építése Zágoni Bálint prédikátor idejére esik, kinek áldozatkészségéről megemlékezik az 1677-ben tartott esperesi vizitáció. Itt azt is megtudjuk, hogy Bálint pap egy tisztességes „katkétrát” épített kőből. Ez a vizitáció különben eléggé megromlott állapotban talált mindent. Ezért mondja a következőket: „…mint az Isten házán, cinteremjeken, az Isten háza ajtain, Pap Deák épülettyek és kertyek környül az haranglábbal egyben felette sok defektusokat találtunk.” Mindezeknek az alapján meglehetős szigorral írják elő a szükséges javításokat.

Az említettekhez hasonlóan egész sor defektust sorol fel az 1714-es esperesi vizitáció is. Így pl.: „A templom kőlábai romlott állapottal vadnak, sendelyezése is alkalmatlan. A templom földje deszkázatlan és igen illetlen… A prédikátor háza sendelyezése igen rossz…”

Ilyen körülmények között vetődik fel a templom újjáépítésének a kérdése az 1710-es évek végén. Hogy lett-e belőle valami, azt nem tudjuk, és nem is valószínű ennek megtörténte. Ennek ellenére van egy biztos dokumentumunk a templom megrenoválására vonatkozóan, mégpedig az egykori – ma a Székely Nemzeti Múzeumban található – festett kazettás jellegű deszkamennyezet következő régebbi felirata: „…[Isten] dicsőségére szenteltetett templom melyet [a] maga költségén megújított a barátosi nemes reformata eclesia 1760 esztendőben die XXVIII. junii.”

A feliratban foglaltakhoz még csak annyi kívánkozik, hogy a templom eme megújítása Balogh Sándor lelkipásztorsága idején következett be.

Nagyobb változás 1798 és 1800 között következik be, amikor a templomot nyugati részén megnyújtják. Alig fejeződik be a munkálat, máris az 1802-es októberi hatalmas földrengés következményeivel kell számolni. Ekkor a templom annyira meghasadozott, hogy „többé nem mertek isteni tiszteletre bele járni” – mondja Bibó József egykori neves barátosi iskolamester. Itt jegyezendő meg, hogy a torony, amelyről azt tartják, hogy jóval magasabb volt a mainál – ledőlt. Erről a földrengésről és következményeiről szól a festett mennyezet újabb felirata: „Az 1800 dik esztendőben ezen templom megnagyítván az mely egy új toronnyal és két harangokkal 1802-ben ober 22 kén föld indulás mián öszve romla. Mindezeket 1805-ben kezdte a nemes barátosi ref-ta ecclésia ujra épitteni es 1812-ben Isten ditsőségére a maga költségén el is végezte.”

Ide kívánkozik, hogy az „öszve romla” kifejezés a mi véleményünk szerint is csak a toronyra vonatkozik. Nem képzelhető el, hogy a templom összeomlása következtében a festett kazettás deszkamennyezet ne sérült volna meg komolyabban. Ilyen rongálódás nyomai ma sem fedezhetőek fel, tehát Bibó József megállapítása tűnik elfogadhatónak a kérdést illetően.

1838. január 23.-án ismét hatalmas földrengés rázta meg a templomot. Kijavítására nem volt pénz 1847-ig. Ekkor döntenek a templom kijavítása és a torony újjáépítése mellett. Mindkét munkálathoz 1848 tavaszán hozzáfogtak és 1850 nyarára be is fejezték.

A templom történetében az utolsó változást az jelentette, hogy 1910-ben a festett kazettás mennyezetet lebontották és a falakat megmagasították.

 

 

 


A szószék feletti korona adatai

A szószék feletti korona fából faragott. Felirata a következő: „1884. évben megért 50 éves házasságuk emlékére Barabás Antal és neje Bodola Rozália.” E felirat alapján ismertek az adományozók.


A templom egykori festett mennyezete

Százötven éven át (1760-1910) festett díszítésű kazettás jellegű, de hosszú deszkából készült mennyezet ékesítette a barátosi református templomot. 126 kazettából áll. Ezek díszítése mind különböző – nagyrészt növényi ornamentika. Készítője csak feltevésen alapszik.

A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban ez a mennyezet ma is megtekinthető. Lebontására Barátoson 1910-ben a templom alacsony falainak a felemelése, illetve magasítása alkalmából került sor. Hogy ne menjen tönkre, átadták a múzeumnak, amelynek mai „székháza” ( – ennek nagyobbik része) éppen ebben az időben (1911-12) épült. A mennyezetet a földszint legnagyobb termében helyezték el. Itt is volt az 1980-as évek legelejééig. A múzeum épülete bővült. A mennyezetet lebontották és tartósították, hogy azután az emeleti részen található néprajzi részleg nagytermét ékesítse.

A mennyezet közepén kettős felirat van: egy régebbi és egy újabb, amelyek a templom múltjára vonatkozóan igen értékes adatokat tartalmaznak. Megjegyzendő, hogy a régebbi, 1760-ból származó felirat első sorai elmosódtak, illetve azokból jóformán semmi sem látszik. A többi is nagyon nehezen volt kibetűzhető a „barátosi” szóval kezdődő szövegrészig. Ettől már jobban olvasható a felirat. Ennek kibetűzését 1981 nyarán Kelemen József – e sorok írója – végezte el Vinceffy László képzőművész társaságában.

A kibetűzött szövegrész a következő: „…ditsőségére szenteltetett templom, melyet maga költségén megújított a barátosi nemes reformata eclesia 1760 esztendőben die XXVIII junii.”

Itt még csak annyit jegyezhetünk meg, hogy ezen szöveg kiolvasása azért is volt olyan nehéz, mert fehérre befestették, akkor, amikor az újabb felirat készült. Szerencsére ezen a festésen némileg átütött e korábbi szöveg.

Az újabb felirat szövege a következő: „Az 1800 dik esztendőben ezen templom megnagyítván az mely egy ujj toronyal és két harangokkal 1802-ben ober 22 kén föld indulás mián öszve romla. Mindezket 1805-ben kezdette a nemes barátosi ref-ta ecclésia ujra épittetni es 1812-ben Isten ditsőségére a maga költségén el is végezte.”

 


A karzatokra és azok díszítésére vonatkozó adatok

A templom keleti és nyugati végében egy-egy fakarzat található. Mindkét karzaton a mellvéd kékre festett. Ezek korábban festett díszítésűek voltak. A növényi ornamentika körvonalai megfelelő fény mellett elég jól kivehetőek az utólagos ráfestésen.


A padelőkre vonatkozó adatok

A négy padelő 1979 óta festett díszítésű. Készítette Kelemen József. Összesen 11 különböződísz található a padelőkön – külön táblákra festve.


A templom tornyának adatai

Az 1677-es esperesi vizitáció elég sok defektust állapít meg. Így többek között beszél a „harangláb” megromlott állapotáról is. Ennek alapján arra a következtetésre kell jutnunk, hogy a XVII. század második felében még nincs rendes torony a templom mellett, csak harangláb.

Barátos múltjával foglalkozó Bibó József többek között a következőkről ír: „1788-1800-ig… a templom megnyújtatott és a torony egész fundamentumából felépíttetett…” Ez az első eddig ismert biztos adat a toronyra vonatkozóan.

A következő adat a toronyról az 1802-es földrengés idejéből való – ugyancsak Bibó József közlése alapján: „A torony tetőtől talpig leomlott, azaz hogy ledült.

Az 1810-ben összeállított „Inventarium” arról szól többek közt, hogy a „Templom… Nap Kelet felöl való végin már félig felrakatott a Torony. Ezen jószág mellett készült a fenálló Harangláb…” A Székely Nemzeti Múzeumban található festett mennyezet (1760 és 1910 között a barátosi templomot díszítette) újabb felirata szerint a torony újjáépítése 1812-re befejeződött.

Az utolsó adat a következő, ugyancsak Bibó Józseftől: „1838. január 23.-án ismét borzasztó földrengés volt, a templom és torony erősen meghasadozott. Újraépítésére pénz nem volt egészen 1847-ig. Ekkor megye gyűlés lévén, meghatároztatott, hogy a bátortalan állapotban lévő templom kiigazíttasék és új torony építtessék. 1848. tavaszán hozzáfogtak és 1850. júliusban végződött el.” Így a mai torony 1848 és 1850 között épült.


Adatok a templom orgonájáról

A barátosi gyülekezet 1794-ben állíttatott be orgonát. Valószínű, hogy ez az első orgona a templomban a mai orgona helyén állott. „Hat mutatios az orgona.” A hangszerek eme királynője 116 évig szolgált.

A mai orgonát a brassói Csofflek testvérek építették 1910-ben. Hét változattal és pedálcsatlóval rendelkezik. Létezése óta ¬– különösen az utóbbi évtizedekben – elég gyakran szorult javításra. Pár évvel ezelőtt villamos erőre állították át a fujtatót. Bár használható az orgona, ennek ellenére nem ártana radikálisabb javítást végezni rajta. Különösen a pedálmű igényelné ezt.

 


A harangokra vonatkozó adatok

A Székely Nemzeti Múzeumban található és 1910 előtt a barátosi templomot ékesítő festett kazettás mennyezet felirata szerint két harang található a toronyban. Az 1802-es októberi földrengés következtében a torony ledőlt. A két harang összetört. Ezeknek darabjait összeszedték.

A nagyobbik harangot azonnal újraöntette az egyházközség, melynek felirata a következő volt: „Barátosi Ref. Ekkla maga költségén öntette 1802.” A kisebbik harangot 1809-ben öntötték újra.

1879-ben önteti a gyülekezet a mai harangot. Ez alkalommal felhasználják az 1802-ben öntött harang anyagát is. A harang felirata a következő: „A BARÁTOSI N.EV.REF.EKLESIA ÖNTETETT ENGEMET ISTEN DITSŐSÉGÉRE.1879. ÖNTÖTTE ANDRSCHOFSKI EFRAIM BRASSOBAN.”

1916-ban elvitték az 1809-ben öntött harangot. Helyette vásárolta a gyülekezet azt a nagyharangot a nagyszebeni Schill harangöntő gyártól 1923-ban, amelyet 1944-ben vittek el a II. világháborúba. Itt jegyzendő meg, hogy érdemes lenne nyomozni e harang után ötven év távlatából is. Így ma (2002) csak egy harang van a toronyban.