Bemutatkozás

Barátos azok közé a szerencsés települések közé tartozik, amelyik – szülöttjének, az immár néhai Kelemen József tanár úr jóvoltából és áldozatos munkája árán – kimerítő és csaknem minden részletet felölelő monográfiával dicsekedhet. Komoly kutatások és híres elődök munkáinak tanulmányozása öltött testet a 2001 – ben megjelent kiadványban.

Bemutatkozás gyanánt az általa idézett Bibó József-i megfogalmazást idézem falunk földrajzi fekvésének meghatározására. „Barátos mezőföldi község, fekszik Háromszék megye délkeleti szögletében, délről Fel-Doboly, délkeletről Zágon, Papolc, keletről Páké, Kovászna, északról Szörcse, Telek, nyugatról Czofalva, délnyugatról Nagy-Borosnyó tőszomszédságában, a sepsi-szentgyörgy-réty-kovásznai útvonalon.”

Ma már a közepes nagyságú falvak sorába tartozik. Lélekszáma alig haladja meg a 600-at. Igaz ugyan, hogy Általános Iskolája ma még működik, de csak azért, mert a szomszédos falvak gyermekei biztosítják a szükséges létszámot. A Barátos Református Egyházközséghez 555 lélek tartozik. A rendszerváltást követő években megszűnt a fiatalok elvándorlása és több fiatal család költözött vissza. Az Egyházközség templommal, szolgálati lakással és holland testvér-gyülekezeti támogatással épült gyülekezeti házzal, visszakapott földekkel és erdővel rendelkezik. Állandó lelkipásztori állást tart fenn, s Presbitériumának minden igyekezete arra irányul, hogy mozgalmas és híveit tömörítő gyülekezeti élettel elődeihez hasonló jó bizonyságokat szerezzen.

Istentiszteletek rendszeres tartása, gyermek-istentiszteletek, bibliaórák, vallásórák, IKE, és más szervezett alkalmak biztosítanak lehetőséget az Isten akarata szerinti egyéni és közösségi élet gyakorlására, s lelkesítenek abban az igyekezetünkben, hogy felsorakozzunk azokhoz, akik hit és élet egységét Isten dicsőségére és egymás hasznára élik meg.

A gyülekezet mai életére vonatkozóan elmondható az, hogy, mint minden más közösségre, erre is nagy hatást gyakorol korunk sokféle változása. Mindazok a gondok, amelyek általában az erdélyi magyarságra jellemzőek, itt is meg vannak. A gazdaság ismert problémái ugyanúgy nyugtalanító tényezőként vannak jelen, mint minden más közösségben. Állandó apadás, egyfajta közömbösség a naponként-vagy folyamatosan gyakorolt közösségi élet iránt, a művelődés, kulturális örökség iránti érdektelenség itt is fellelhető.

Ezeknek megoldása, vagy enyhítése jelenti azt a rendkívüli kihívást, aminek hűséggel kell megfelelni. Ennek próbálunk megfelelni azzal, hogy feltételeket teremtünk a közösségi élet jobb szervezhetőségéhez, és amennyire ennek helyet adnak, részt kívánunk venni a közösség mindennapos életében is.

Egyházközségünk a nagy múltú és nagy hírű közösségekhez tartozott s múltjának ismertetéséhez özvegyének szíves hozzájárulásával Kelemen József, barátosi születésű tanár, erre vonatkozó adatait használjuk fel és idézzük a következőkben.

Elhúnyt Kovács Isván építőmester

Megdöbbentő hír rázta meg rázta meg a barátosi embereket. Tragikus hirtelenséggel elhúnyt Kovács István építőmester. A hír több okból is megrázta a barátosiakat, hisz néhány hónappal ezelőtt ő volt az, aki derűlátóan és lelkesen felvállalta cége nevében a kultúrotthon restaurálását.

A feljavítási munkálatok nem állnak le, de biztató szavai, szakmai útmutatásai, naponkénti látogatása, rendet és fegyelmet megkövetelő jelenléte még sokáig hiányozni fog. Nagy űrt hagyott mindannyiunk szívében.

A barátosi kultúrotthon javításának krónikája

Még 2003-ban megkezdődött az akkor nem sok reménnyel bíztató visszaigénylés, aminek központosított ügyintézését az Egyházkerület vállalta magára.

Az akkori jogtanácsos (Marosán Tamás) tartotta a kapcsolatot az illetékes hatóságok és hivatalok valamint a kérelmező egyházközségek között. Barátos esetében is az igazoló okmányokat több rendben – hol egyszerűen, hol közjegyző által hitelesített formában – bekérték, míg végül

Sok várakozás után 2006. február 28.-án megszületett a 706. számú Kormányrendelet, mely a visszaszolgáltatással foglalkozó kormányhivatal javaslatára természetben jut-tatta vissza az ingatlant régi tulajdonosának – vagyis az Egyházközségnek.

Az átadási-átvételi okmányt – hivatalos nevén a protokollumot – 2007. február 20.-án írtuk alá.

Ennek az okmánynak és a kormánytól kapott végzésnek alapján az ingatlan visszate-lekkönyvezése megtörtént, majd ezt követően az átadás-átvétel cseppet sem egy-szerű folyamata. Az átadás-átvétel egész folyamata idején egy olyan nehézkes ügy-intézés volt tapasztalható, ami mögött érezhető volt az a szándék, hogy minél több dolgot átmentsenek az önkormányzathoz, mivel a polgármester terveiben egy pro-tokoll céljaira alkalmas helynek – a volt T.Sz. étkezdéjében – kiképzése szerepelt.

Mivel az önkormányzat nem kívánt élni a törvény által biztosított jogával, mely szerint még egy öt éves időtartamra bérbe veheti a kultúra szentélyét, az egyházközségnek kellett gondolkodni azon, hogy valamilyen formában használhatóvá tegye.

Presbiteri gyűlésen felvetődött annak a gondolata is, hogy a nagyon rossz állapot-ban lévő épületet lebontásra ítéljük. Ezt a gondolatot támogatta az a tény is, hogy egyházi életünk bonyolítására a templom mellett rendelkezésünkre áll a holland tá-mogatással épített gyülekezeti terem is, amely szükség esetén 80-100 ember befo-gadására alkalmas.

Moordrecht testvérgyülekezet diakóniai bizottsága otthon is foglalkozott a kérdéssel, s mivel különös törődét mutattak a közösség – nem feltétlenül egyházi vagy gyüleke-zeti – támogatására, javaslattal, ill. ajánlattal kerestek meg. Támogatni akarják a kul-túrotthon rehabilitációját és modernizálását. A lelkesedés és nagyvonalú ígéret egy kb. 150.000 € értékű projekt elkészítésére késztetett, amit nem sokkal később az ottani lehetőségek megvizsgálása után kb. 1/3-ra kellett csökkenteni.

 

Moordrechtiek köszöntőbeszéde

 

Kedves Testvéreink!

 

Kimondhatatlanul boldogok vagyunk, hogy ismét Barátoson lehetünk. Minden itt tartózkodásunk alkalmával nagy vendégszeretettel fogadtok minket. Emiatt a vendégszeretet miatt zavarba is hoztok minket.

Szeretném ez alkalommal mindenki számára a moordrechti gyülekezet szívbéli köszöntését továbbítani. Különös szeretettel köszönt titeket Eric Schipper lelkipásztor és családja, valamint a Moordrechti Romániai Segélyező Alapítvány bizottságának valamennyi tagja. Mi, a jelenlévők nagyon meglepődtünk annak a kemény munkának a láttán, hogy a kultúrotthon mielőbb elkészüljön. A mi számunkra, mint az Alapítvány tagjai számára, egészen magával ragadó, hogy látjuk a terveink megvalósulását. Mi is szerettünk volna veletek együtt a munkában osztozni, de egy ilyen közös munkaprogramnak a kivitelezése túl nehéz lett volna a számunkra. Sok moordrechti ember önzetlen segítése és az N.C.O.B. támogatásával sikerül a közös tervünket kivitelezni. Nagyon örülünk, és büszkék vagyunk arra, hogy ilyen kemény munka folyik az épület felújításáért.

Le a kalappal önök előtt.

Bízunk benne, hogy az önök szívélyes meghívója a 2010. májusi ünnepélyes megnyitóra, meghallókra talál Hollandiában, és egy csoport moordrechti vendég is ezen az áldott alkalmon jelen lesz.

Még egyszer szeretnénk önöket abban megerősíteni, hogy nagyon boldogok vagyunk, hogy a barátaitok lehetünk! Egyúttal Isten nélkülözhetetlen közelségét kívánjuk a jövendőre nézve a ti számotokra.