Adatok a barátosi református templom múltjára vonatkozóan

  Arra a kérdésre, hogy mikor épült a mai, vagy az első templom Barátoson, pontos választ adni elég nehéz feladat. Ennek ellenére sok adat, sőt vélemény áll rendelkezésünkre a templom múltját illetően. Első helyen kell megemlítenünk azt a véleményt, mely szerint az első templomot Barátoson valószínűleg nem is reformátusok építették, hanem azt a reformáció kapcsán […]

Tovább olvasom


Történelmi vetélkedő

„Az én lábam nyomát pedig eltemetheti a hó, de síromon soha se lesz korhadt a fejfa, de a felém boruló domb virágos lesz mindig, tudom. És emlegetni fognak engem… mert én itthon maradtam. Mert én csak folytatása akarok lenni apáimnak és munkám folytatása az ő munkájuknak.” – Kós Károly: Régi Kalotaszeg 2012 március 14.-én tartottuk […]

Tovább olvasom


Reformációra emlékeztek Barátoson

Október 31.-t megelőző és ezt követő vasárnapokon emlékezett meg a gyülekezet arról a majdnem 500 éves eseményről, amely mértéket és követendő utat állít minden keresztyén ember elé. Az úrvacsorával egybekötött istentisztelet sajátos volt. Úgynevezett „párhuzamos istentisztelet” folyt Barátoson és a hollandiai Moordrechtben két különböző nyelven, de ugyanabban az időben, ugyanolyan liturgia szerint és ugyanazon bibliai […]

Tovább olvasom


Szabó Jenő díj

Szabó Jenő

1996-ban egy presbiteri gyűlés alkalmával, melyen a millecentenárium megünneplésének körülményeit határoztuk el, született az a gondolat, hogy a presbitérium újítsa meg az 1896. május 10.-én tartott egyházközségi díszközgyűlésnek azt a határozatát, mely egy „alapítvány” által jutalmazná a magyar történelem ismeretében jeleskedő diákokat. Miután a kezdeményezés nemcsak méltó viszonyulásnak minősül hitben előttünk jártak tettéhez, hanem ösztönzőleg […]

Tovább olvasom


Kimutatás a barátosi református segédlelkészekről

1. Kovásznai György (1715-1718), utóbb Balogh Ferenc után r. lelkipásztor.2. Vida Sámuel – Balogh Sándor utóda, majd esperes3. Sükösd Sámuel (1843) – később lécfalvi, majd dévai, végül uzoni r. lelkipásztor. 1849. június 20.-án az orosz betöréskor a tömösi szorosban eltűnt. Valószínű ott esett el, mert nyomára egyáltalán nem akadtak.4. Zajzon András (1844. január 1.-től) – […]

Tovább olvasom


A barátosi kultúrotthon javításának krónikája

Még 2003-ban megkezdődött az akkor nem sok reménnyel bíztató visszaigénylés, aminek központosított ügyintézését az Egyházkerület vállalta magára. Az akkori jogtanácsos (Marosán Tamás) tartotta a kapcsolatot az illetékes hatóságok és hivatalok valamint a kérelmező egyházközségek között. Barátos esetében is az igazoló okmányokat több rendben – hol egyszerűen, hol közjegyző által hitelesített formában – bekérték, míg végül […]

Tovább olvasom


A felekezeti iskola múltjára vonatkozó adatok

Valószínű, hogy a barátosi református felekezet már a XVI. század végén tartott fenn iskolát. Az első adat 1620-ból való, amikor az a Zágoni Bálint deák az iskolamester, aki 1623-ban már a barátosi gyülekezet prédikátora. Számos utódáról tudunk az iskolamestereket illetően. Ez a felekezeti iskola az 1870-es évek elejéig állt fenn. Az 1872/73-as tanévben községi jellegűvé […]

Tovább olvasom


Kimutatás a barátosi református lelkipásztorokról

1. Zágoni Bálint deák (1623)2. Szinnyei János (1676)3. Halmágyi Dániel (1678)4. Halmágyi Márton (1691)5. Balogh Ferenc (1710-1718)6. Kovásznai György (1718-1731)7. Albert József (1731, 1735)8. Balogh Sándor (1745, 1756, 1758, 1764)9. Vida Sámuel (?-1804)10. Kelemen József (1804-1844)11. Zajzon András (1844-1862)12. Vékás Lajos (1862-1891)13. Szabó Jenő (1893-1897)14. Bajkó György (1897-1942)15. Csatlós János (1943-1950)16. Gödri Endre (1951-1976)17. Nagy […]

Tovább olvasom


Adatok a barátosi temetőre vonatkozóan

A múlt század közepéig Barátos község területén több temetkezési hely volt. 1. A legnagyobb temető a református templom előtt volt, ahol két sírkő még ma is hirdeti ennek emlékét. Az egyik sírkő Kelemen József esperes lelkészé, aki negyven évig pásztorolta a gyülekezetet. 2. Külön temetkezési helye volt a Bibóknak, a róluk elnevezett kertben csaknem a […]

Tovább olvasom


A parókiára vonatkozó adatok

A régi parókia a templom tőszomszédságában található üres egyházi telken volt. Ettől északra ugyanezen a telken volt a kántori lakás is. Az egyházközség 1864-ben megvásárolta a császári és királyi kormánytól azt a telket épületekkel együtt, amelyen ma a papilak áll. Eléggé ismert tény, hogy 1764-ben megszervezték „vérrel és vassal” a határőrséget (Mádéfalvi veszedelem). A határőrség […]

Tovább olvasom